A tudásalapú társadalom programja  Dr. Páli Jenő, 2009/12/31 10:57

A tudásalapú társadalom megteremtésének programja egy élhetőbb Magyarországon A következő években előttünk álló társadalmi, gazdasági, pénzügyi, környezeti, éghajlati, energetikai, demográfiai és geopolitikai válságra készülve minden felelős erőnek már most meg kell tennie azon gyakorlati lépések sorozatát, amelyek kiutat mutatnak majd Magyarország számára e háborgó tengeren. A Magyarok Szövetsége ezért megkezdte a természeti környezettel szerves egységben megvalósuló, valódi tudásalapú társadalom megteremtését Magyarországon, mely az alábbi négy szilárd tartópillérre építkezik: I. a magyar kreativitást és innovativitást megjelenítő találmányaink összegyűjtése és megvalósításuk támogatása, elősegítése; II. világos oktatási és kutatás-fejlesztési program elindítása; III. stratégiai fejlesztési irányok kijelölése, és az ehhez szükséges beruházások elindítása; IV. a vidéki Magyarország életkörülményeinek drasztikus javítása, az elöregedő falvak és kistelepülések magyar fiatalokkal való újra- benépesítése; és a természeti környezettel harmonizáló minőségi önfenntartó gazdasági közösségek kialakítása.   Lássuk most mindezeket részletesebben! Magyar Találmányok Háza a Magyarok Országos Gyűlésén és az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron A Magyarok Szövetsége nagy sikerrel vett részt az őszi budapesti Hungexpón 2009. szeptember 9. és 13. között. Az augusztusban a Magyarok Országos Gyűlésén kiállítóként megjelent 26 feltalálónk és fejlesztőnk közül a hely szűkössége miatt sajnos csak 16-an tudták megtisztelni részvételükkel az expó közönségét is. Mindkét helyen hatalmas érdeklődés övezte feltalálóink termékeit, találmányait, készülékeit: Bösztörpusztán reggeltől-estig zsúfolásig megtelt a Találmányok Háza, míg az expónak talán a leglátogatottabb része volt ez mind az öt napon. Az országos gyűlésen közös munkával építettük fel a Találmányok Házát, míg az őszi BNV-n a Magyar LEADER Szövetség, a VKRSZ és a Kelet-Közép-Európai KKV-k Szövetsége Egyesület (Vékony Ferenc) tette lehetővé számunkra, hogy az Agrárexpó részeként a „G” pavilonban megjelenjünk kiállítóként. A Hungexpón a kiállítással párhuzamosan zajlott egy kétnapos nemzetközi innovációs konferencia is, melyen dr. Páli Jenő ismertette a Magyarok Szövetsége kutatás-fejlesztési programját, valamint két beruházási tervét, az ’Egészség-Város Magyarország’ és ’Info-Város Magyarország’ projekteket, melyek a Magyarok Országos Gyűlésén tartott előadásában részletesebben is bemutatásra kerültek. A Magyarok Szövetsége kutatás-fejlesztési programja A kutatás-fejlesztési programunk célja az, hogy a tudomány művelői, azaz az újat létrehozó, alkotó emberek számára egy folyamatos fejlődést lehetővé tevő útvonalat rajzoljunk fel (kutatói életpálya-modell), mely egy egységes kutatási felületből kiindulva lehetővé teszi, hogy az alapkutatástól a kutató eljusson az általa feltárt tudományos összefüggés alkalmazásán keresztül prototípus, vagy egy piacképes késztermék gyártásáig. A modell a folyamatos továbblépésre ösztönző elemek mellett lehetővé teszi azt is, hogy a kutató az elért eredményének, illetve habitusának leginkább megfelelő szinten kiléphessen e kutatási láncból és a számára legtesthezállóbb tevékenységet – ezzel arányosított jövedelmezőséggel – végezhesse. A modell vázlata: 1. Képzési szint: a doktori (Ph.D.) képzés kiegészítése gazdasági és jogi ismeretek, valamint vállalatvezetési ismeretek oktatásával. 2. Alapkutatási szint: egységes kutatási felület megteremtése például az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázati rendszerének kiszélesítésével. 3. Hasznosítási szint: hasznosító (spin- off) vállalkozásokon keresztül prototípus előállítása. 4. Társulási szint: egy központi inkubátorházban a prototípus-mozaikokból egységes, komplex rendszerek összeállítása, majd a további fejlesztés céljából egy zártkörű részvénytársaság alapítása a találmányokból és hasznosító vállalkozásokból. 5. Kísérleti fejlesztési szint: a prototípus-mozaikokból összeállt komplex rendszerek kihelyezése és kísérleti fejlesztése a Regionális Egyetemi Tudásközpontokban. 6. Gyártási szint: a zártkörű részvénytársaság átalakul nyilvános részvénytársasággá, feltőkésíti magát, kiépíti a gyártókapacitásokat és megjelenik a nemzetgazdaságban. Az „Egészség-Város Magyarország” és „Info-Város Magyarország” beruházás Azt mindannyian tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetben van ma Magyarország: az élet minden területén gyorsuló ütemben csúszik le a világ többi országához képest. Ezt a folyamatot minden pénzügyi, gazdasági és társadalmi mutató jól jelzi. Ugyanakkor, ma alapvetően két terület, az „egészségipar” és az informatika képes arra, hogy jelentős beruházásokat és fejlesztéseket eszközöljön, és a magas hozzáadott érték miatt jelentős bevételt eredményezzen. Ezért a világ XXI. századi pénzügyi- gazdasági- fejlesztési központjainak képviselőit bevonva fel kívánunk építeni Magyarországon egy csúcstechnológiai „Egészség- Város”-t és egy „Info- Város”-t, melyekben a világon ma elérhető legmagasabb szintű orvosi ellátás és informatikai alkalmazások, valamint kutatás-fejlesztés és oktatás valósul majd meg a robotsebészettől és intelligens művégtagoktól kezdve az őssejtterápián át az űrkutatási célú fejlesztésekig. Az Egészség-Város és Info-Város létesítése célirányosan elősegíti a hazai egyetemek oktatásának, szakképzésének és kutatás-fejlesztésének modernizálását. Az Egészség-Város olyan minőségi lépcsőt jelent majd a magyar egészségügyi ellátórendszerben, mely nemcsak a magasan képzett magyarországi orvosokat és ápolónőket tartja Magyarországon, hanem a világ minden részéről vonz ide szakembereket, mely által az Egészség-Város Európa egészségügyi fővárosa, a magyarországi gyógyfürdőkkel együttműködve pedig az egészségturizmus európai központja lesz. A két csúcstechnológiai város felépítésével Magyarország méltó házigazdájává válik az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek is. Az Egészség- Városban és az Info- Városban együttesen harmincezer munkahelyet (orvos, ápolónő, gyógytornász, egészségügyi szakszemélyzet, informatikus, mérnök, kutató, fejlesztő, oktató) fogunk létesíteni. Ez hosszú távra lehetőséget biztosít majd a magyar fiataloknak, hogy világszínvonalú körülmények között, nagy hozzáadott értéket előállítva, kimagasló fizetéssel stabil, biztonságos életet teremtsenek maguknak és családjuknak, két-három-négy gyermeket is vállalva, ami a középosztály megerősödését, és demográfiai növekedését teszi lehetővé. Az Egészség- Városban kezelni kívánt évi több százezer beteg élelmezésére egy minőségi mezőgazdasági termelői hátteret kívánunk kiépíteni, míg a hagyományos gyógyászati technológiák alkalmazásával fel kívánjuk lendíteni a magyarországi gyógynövény-termesztést és -feldolgozást. Magyarország jövője: a vidék újraélesztése Magyarországon mindig is a falvak és a kistelepülések termelték újra a népességet, nevelték fel a következő magyar nemzedéket. A városokba beköltözve ugyanis rohamosan csökken a gyermekvállalási kedv: egy vagy két gyermeket vállalnak (vagy egyet sem) az egyre jobban széteső családok. Ezért semmiképpen sem fogadható el az a jelenlegi politika, mely a falvak és kistelepülések mennyiségi és minőségi elsorvasztását tűzte zászlajára. Hiszen ezzel saját jövőnket és nemzetünk létalapját számolnánk fel! A közelgő természeti, gazdasági, társadalmi és demográfiai válságjelenségek amúgy sem teszik életképes, fenntartható közösségi létformává a teljesen elvárosiasodott életmódot. Helyette a fenntartható, a környezettel szerves egységet alkotó emberi kisközösségek járási szinten gazdasági egységbe szervezett országos laza hálózatát kell kiépíteni a „Magyarok Szövetkezetének”, a „Magyarok Bankjának” és a „Magyarok Biztosítójának” hasonló elvek szerint felépített országos hálózatával együtt (forintot helyettesítő pénzügyi elszámoló-eszköz bevezetésével), a nemzetközi pénzügyi rendszerről leválasztott egyfajta „második gazdaságot” megteremtve. A Magyarok Szövetségének stratégiai célja, hogy a vidéki életforma egy vonzóbb, minőségileg magasabb értékű létformát jelentsen, egészségesebb élelmiszerekkel, tisztább levegővel és ivóvízzel, jobb egészségügyi és oktatási szolgáltatással, környezet-közeli életmóddal és magasabb szintű közösségi kapcsolatokkal, mint ami a városi életmódot jellemzi. Ezért célunk a falvak és kistelepülések megerősítése, lét- és életkörülményeik minőségi javítása, és ott a képzett magyar fiatalok tömeges lakáshoz juttatása („Fecske-program”). Ne adjuk fel falvainkat, ne hagyjuk, hogy mások foglalják el ezt a magyarság fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú élő- és lakhelyet! Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy fiataljaink közösségei újra benépesítsék falvainkat és kistelepüléseinket! A falvak és kistelepülések megerősítéséhez szükséges forrásokat a jelenleg működő „pénzelnyelő automaták” leállításából kívánjuk fedezni. Például megszüntetjük a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot (350 milliárd forint évente), megakadályozzuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank óriási várható mesterséges veszteségét közpénzekből pótolják vissza (290 milliárd forint), vagy elvonjuk a 4-es metró indokolatlan plussz- költségeit (260 milliárd forint). Meg kívánjuk tehát teremteni a lehetőségét annak, hogy falvaink és kistelepüléseink újjászülessenek, sok kicsi Édenkertet alkotva itt a Kárpát-medencében. Mi egy olyan virágzó Magyarországban szeretnénk élni, ahol sok magyar gyermek egészséges felnevelését lehetővé tevő természeti és társadalmi környezetben a tudás és a technológiai fejlődés által megteremtett eszközöket és lehetőségeket felhasználva értékes és jövedelmező munkát végezve minőségi, magyar életet tudunk élni! Dr. Páli Jenő   Kapcsolódó anyag letöltése   Kapcsolódó linkek Magyarok Szövetsége a társ. önszerveződés lapja 6.szám